Örökös kívánságok
Óh, ha ez lenne, vagy az is volna,
kívánságunk zengjen, mint az óda,
napestig áradoznánk, már várjuk,
oly sokan telhetetlenné váljunk.
Soha nem lesz már elég a bőség,
vágyainkban ott az örök kedély,
ezt is, azt is kívánjuk, szeretjük,
mindig volt és lesz örök igényünk.
Fényes gazdagság, étel rogyásig,
divatban eljutni a csodásig,
utazni a világ sok-sok tájára,
jobb lesz annak széltében, hosszában.
Bár lennénk a kívánság országa,
és nem törődnénk senki bajával,
eltűnt mára a valóság partja,
öleljen minket párunk karja!
Hát a csömör mikor érne utól,
a szerénység elől meddig futtok,
itt már az elvarázsolt lelkek élnek,
az ébredésből sokan nem kérnek.
Köszi, úgy tűnik a cím rendben😃
Valamelyik nap éppen erről beszélgettünk, vajon milyen lenne a világ, ha mindenkinek elég lenne az, ami a napi szükséglete, annyi és nem több. Ételben, ruházatban, etc. Vajon milyen lenne a világ, ha az embert nem hajtaná a folyamatosan többre vágyódás, a hatalomvágy. Káosz lenne? Nem tudom… (Én helyedben a címet javíttatnám)