Szóbontó

Most egy szójátékot hoztam. Olyan szavak felhasználásával négy sor, AABB rímmel, 11 szótag számmal, amelyeket ha szétbontunk, más értelmet kap. Legalább kettő ilyen szót tartalmazzon a vers.

Szóbontó

Megcsaltalak, mondá egy megcsalt alak.

Szerettelek s ki szeret, telek alatt

vagy felett, de kézfogót is tervezget

de már e kéz fogója, ím dermesztet./Kitti

 

Balga tetteidtől drágám féltelek,

ha válunk tiéd marad a fél telek,

hisz’ téged nem tart vissza a szemérem,

bámul rád minden szem, érem tiéd lett./Éva

 

Kaposvár mellett folydogál a Kapos,

vár állott itt egykor, ma már csak halom.

Körötte apró kő, halom rakásnyi,

Kőhalom környékén fogunk megállni./Zsuzsa

 

Ha nagyvezér sétál, csend ül a tájra,

hatalma oly nagy, feltekint egy fára,

madárdal csendül, hős vezér elájul,

mikor mind a hat alma, elégurul. /Magdi

 

Átvittelek volna az áradt folyón,

átvitt Elek egy rozoga ladikon,

szaladt Katica, bogár szállt hajára,

egy szép, hét pettyes katicabogárka, /Magdi

 

Hamar induljunk most gyorsan előre,

ha mar büszkeségünknek harci gőgje

legyőzni büszkén hősi viadalban

mit megénekel majd szép Via, dalban./Kitti

 

Hatalmasok, akiknek hatalma sok,

Azt hiszik, hogy nékem hat alma sok.

Bizony mondom én, hatalmas ok erre:

Ne nézd le a szegény embert semerre!/Marika

 

A házigazda marasztal nyájasan,

Kétszínűsége mar, asztal nyálasan.

Hadnagy féle ám a fiatal úrfi.

A had nagy, benne harcol sok-sok férfi./Marika

 

Ha Isteni energia, szer etet:

Sugárzik belőled a sok szeretet.

Ha italodban Isteni szer: elem,

Jutalmad lesz csodás, boldog szerelem!/Marika

 

Sűrű bozótosban keskeny a csapás,

eltört a kerti csap, ás bőszen az ács.

Vasparipa zakatol a síneken,

drága a vas, paripa fut a réten./Katinkakata

 

Kész csoda ám az emberi szervezet!

Balgaság azonban, ha csak szer vezet.

Gyógyulásom óh, mennyire akarom.

Működjön megint újra már a karom./Marika

 

Akasztó stadionja rég nem híres,

nyakába gyöngysort akaszt, ó, de giccses!

Füzete rendetlen, csupa szamárfül,

balga a szamár, fül néha cseng belül./Katinkakata

 

Csodásan pirosló alkonyi égen,

Felhő vágtat, mint piros ló, mesében.

Odabenn kezemben tüzes vasaló,

Szobor-téren: fa a kutya, vas a ló./Marika

 

Hol vannak egykori régi holnapok,

hol napok jönnek, ott lesznek másnapok.

Áldó hajnalon még jelened vágyom,

áld ó meg, hogy benned égjen a lángom./Rita

 

Óh, már oly korán, derengő hajnalon,

De rengő a csípőd édes angyalom!

Magasztosan szól a népi ballada,

Veterán autók közt a bal: Lada./Marika

 

Mondja csak, kedveském, biztos, hogy ön kém?

Vallja be, kedves, kém lett titkon, önként.

Kémlelne inkább csillagot az égen,

hasznos az ilyen kém, lelne sok szépet./Zsuzsa

 

Magad maradsz mindig, senki se szeret,

a mag ad majd oly csodás növényt neked.

Ebül vész ki, aki mindenkinek árt,

eb ül a kapuban, mert most is rád várt./Rita

 

Úgy szárnyaltak kusza gondolataik,

Kézben virág és szár, nyaltak szavaik.

Gyógyulás hozzon majd boldog perceket!

Gyógyul, ás szívedben lám a szeretet./Marika

 

Ő mindig akart valamit mondani,

a kart lendítve intett neki Dani.

Festék nem kell, hiszen az van már itthon,

Jani fest, ék lesz ez, az már oly biztos./Rita

 

Tudom, még nem vagyok teljesen őrült,

bár az ajtóm előtt fegyveres őr ült,

elúszott a reményem, mint egy hajó,

ha jó lesz leletem, nyílhat az ajtó./Éva

 

Nyílhat sok-sok ezer virág kertemben,

a mérgezett nyíl hat, eltűnt jó kedvem,

őszülő fejére hulljon az áldás,

apám, ő szülőm, érte vagyok hálás./Éva

 

Itt a sátorban jól esik a hálás,

ki itt hál, ás majd, ‘s holnap keres szállást,

nem messze van ide a felekezet,

ott ‘tán nyújtanak felénk fele kezet./Éva

 

Udvarol az ifjú, s mond: hatsz rám, drágám,

mondhatsz akármit, itt állok a vártán.

Nézd, a szemhatár a zöld harmatos rét,

nincs több ily szem, határ a csillagos ég./Zsuzsa

 

Sehová sem megyek nélküled, kedves,

más országba se, hová gondolsz, lelkem.

Könnycsepp hull szememből, lásd szenvedésem,

záporoz a sós könny, csepp a reményben./Zsuzsa

 

-Ó -sikolt szomszédnőm-, minő borzalom,

nézd, udvarom közepén egy borz alom!

Mondtam én: dobj egy vödröt hamar rája

ha mar, annak oldalát kapirgálja!/Éva