Hazavágyom
Hazavágyom… de nincs hova,
eltűnt a kert, s az orgona.
Nem ölel át jó nagymamám,
könnyem csordul a fejfáján.
Úgy hiányzol, drága lélek,
nem ölelhetlek át téged!
Havas eső rázza fádat,
nem melegít a búbánat.
Szívem helyén jég, ha dermed,
nem olvasztja szereteted.
Ám míg élek, velem maradsz,
hallom mindig a hangodat.
Ne sírdogálj, édes lyányom,
vigyázok rád – túlvilágon.
Nagymamám, én drága kincsem,
örökké itt vagy már velem.
Nem kell vonat, sem gyaloglás,
többé már nem hiába vársz.
Gyönyörű, megható vers! Szeretettel Edit
Kedves Pilla!
Fájdalmasan szép versed megértéssel olvastam.
Szeretettel: Rita🌸
Kedves Pilla!
Nagyon szép, aktuális vers ez, így, halottak napja elött!
Gratulálok!
Lajos
Kedves memento, grat.
Szeretettel: Gugi