Paneljövő

Betonkockákba zárva
remélünk egy szebb napot,
pergő percekre várva,
pehelykönnyű holnapot.

Mindig a „majd” és a „lesz”
mázolják be falaink,
míg a kétely körbe vesz,
halványulnak álmaink.

A jelen perc így hal el,
illúziókba fojtva.
Észrevétlen sorvad el,
magát semmivé bontva.

És csak a beton marad,
az „egyszer” és a „holnap”
egyre távolabb szalad,
míg ábrándokká porlad.

“Paneljövő” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  1. Kedves Feri,
    Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és örülök az elismerő szavaidnak.
    Üdvözlettel: Ginko 🍂

  2. Adrienn kedves, versed nagyon jó lett, nagyon életszagú is.
    Jó, ha mondom = 5*
    Poétaöleléssel, főhajtással, kalapemeléssel; szívből gratulálok!
    Üdvözöllek – Feri

  3. Kedves Ginko!
    Tetszéssel olvastam versedet! Sajnos így igaz, mindig várunk valamire, végül olyan sokáig, hogy már csak elérhetetlen ábránddá válik. Örülök, hogy olvashattam versed!
    Szeretettel: Máté 🌹

  4. Kedves Ginko! Szívből gratulálok neked ehhez a nagyszerű versedhez! Szeretem benne, hogy mélyebb gondolatokat is fel lehet fedezni az írásodban Szeretettel Edit

  5. Kedves Lajos,
    Köszönöm, hogy olvastál és örülök, ha elnyerte a tetszésed és elgondolkodtatónak találtad ezt a kis irományt. 😊
    Barátsággal: Ginko 🍂

  6. Kedves Kitti,
    Örülök, hogy tetszik. 😊 Bevallom az Anakreoni sor nem volt tudatos, de örülök, hogy így jött ki. Köszönöm szépen az értő hozzászólást.
    És továbbra is nagyon izgalmas látni, hogy kiben még milyen gondolatokat indít el az iromány.
    Barátsággal: Ginko 🍂

  7. Kedves Adrienn!

    Sajnos az ember időnként hajlamos bezárni önmagát a kétségek falai közé,

    és a bizonytalanság az, ami néha letehetetlen tehernek bizonyul.

    Elgondolkoztató, remek gondolatok, de remélem, ez csak egy pillanatkép, és előbb utóbb leomlanak azok a falak!

    Gratulálok a vershez!

    Lajos

  8. Kedves Ginko!
    Igazán remek a versed. Témája mindig aktuális lesz, hiszen folyton, folyamatosan várunk valamire. Szinte az egész élet erről szól.Az óvodából az iskolára várunk, az iskolában a ballagásra, majd később a szalagavatóra, várunk egy társra, esküvőre, jó munkahelyre, barátokra és így tovább, bár ha a megállókat nézzük és állomásokat, hát várakozás a fél élet… Persze te beállítottad ezt ráadásul egy panelházba, de nem tudom van e különbség, a lelkiséget nézve, hogy betonházban, vagy kunyhóban, esetleg palotában lakik-e valaki. Maga a várakozás és az eltolása dolgoknak mindig, mindenhol aktuális. Holnap majd jobb lesz, reménykedünk, de hát a holnapok pont olyanok, mint a tegnapjaink, mert a skatulyából kitörni nagyon nehéz. És nem csak a panel az, ami skatulyaként fogva tart, hanem a tehetetlenség és a saját nem létező indíttatásunk. Szép, szabályos, keresztrímes versed ritmusát a hetesek szépen adják, utolsó versszakodban egy Anakreoni sorral. Nagyon tetszett a versed!

  9. Kedves Éva,
    Köszönöm, hogy olvastál és örülök ha a versem gondolatébresztően hatott. 😊
    Szeretettel: Ginko 🍂

  10. Kedves Adrienn!

    Tetszik a versed.
    Jó a meglátásod, és a vers nyitottsága, A gondolataimat beindította…

    És csak a beton marad,
    az „egyszer” és a „holnap”

    Szeretettel: Éva

  11. Kedves Kankalin,
    Köszönöm szépen az olvasást és a hozzászólást.
    Érdekes és izgalmas látni, hogy a vers miként viselkedik mások olvasatában. Úgy érzem, ezzel elkezdett tőlem független, külön életet élni az iromány és ennek örülök. 😊
    Ginko🍂

  12. Kedves Adrienn,
    a környezet silányodik és az igények is.
    Valóban illúziók között él sok ember, várják a csodát, esetleg megfogalmazzák a reményt, de nem tesznek érte lépéseket.
    A záró szakaszod verstani szempontból és mondanivalóját tekintve is kiemelkedik az előzők közül, az tetszett legjobban.
    Egyébként pedig megjelent előttem a mai Pató Pál urak képe. Beidézte a tartalom.
    Tanulságos. 🙂

    Szeretettel: Kankalin 🌺

  13. Kedves Zsuzsa,
    Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. ☺️

  14. Kedves Adrienn!

    Gratulálok ehhez a szép, filozofikus vershez.

    Szeretettel:
    Zsuzsa

Szólj hozzá!