Ajándék

Az élet egy ajándék, piros masnival körbefonva.
De vajon mi van, mi lesz a képzeletbeli dobozban?

Egy aprócska csecsemőt látok, bájos gyermeki arcot,
élénk barna szemeket, tiszta őszinte tekintetet.
Hallom kacagó hangját, látom felhőtlen boldogságát,
szeretetvárát, benne csodálatos családját.

Ámde mit rejt még a doboz?

Egy megszeppent kisóvodást látok, ki félve,
mégis érdeklődve illeszkedik be az ismeretlen közösségbe,
távol a mamától, a biztonságot nyújtó védőszárnyaktól.
Az iskola már nem olyan idegen számára,
inkább érdekes a betűk és számok világa.
A gyermekből kamasz lesz, az évek gyorsan röpülnek.
A fák megsárgult leveleiktől újra és újra elköszönnek.
A vidám diákévek szép lassan véget érnek.

Megannyi kaland és önfeledt móka mind emlék ma már,
mert a nagybetűs élet kapuja tárt karokkal vár.
Óvatosan belép rajta.
Még nem tudja, mennyi öröm, boldogság és kihívás várja.
Bár szüleitől megtanulta, az élet nem mindig habos torta,
s mára már ő az, aki a tudást gyermekeinek továbbadja.

Rejteget még valamit a doboz, melyből az élet szép lassan elfogy?

Egy törékeny, öreg kis testet látok, egy bölcs teremtést,
aki élete vége felé már tudja, mi volt küldetése e világban.
Lelke a hosszú út során oly sok mindent megélt már.
Volt, hogy egyensúlyozott a szakadék szélén, vagy épp zuhant lefelé.
De volt olyan is, hogy gondtalanul lubickolt a boldogság tengerén.
Bármikor képes volt útjából elhordani a hegyeket,
elfújni családi fészke fölül a sűrű sötét felhőket.
Emlékeit csodás lelke őrzi, párja után könnye csordul ki.
Nem siet már sehová, nem szippantja be őt semmi már,
hisz békésen várja a napot, mikor magukhoz szólítják odafönt az ANGYALOK!

Nagy Noémi
2021.10.26.

“Ajándék” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Máté!

    Köszönöm kedves soraid! Én is örölök, hogy ellátogattál oldalamra! 🙂

    Szeretettel: Noémi

  2. Kedves Noémi!
    Káprázatos verset hoztál az életről. Nagy tetszéssel olvastam minden sorát! Örülök, hogy olvashattam!
    Szeretettel: Máté🌹

  3. Kedves Éva!

    Valóban rajtunk múlik, hogy a születésünk és az eltávozásunk közötti időd, hogyan éljük meg és alakítjuk.
    Mindenki másképp.
    Köszönöm látogatásod és kedves soraid!

    Szeretettel: Noémi
    💐

  4. Kedves Zsuzsa!

    Köszönöm látogatásod és örölük, hogy tetszett a versem. 🙂

    Szeretettel: Noémi🌹

  5. Kedves Rita!

    Köszönöm, hogy itt jártál és olvastad versemet! 🙂

    Szeretettel: Noémi

    🌸

  6. Születünk, meghalunk. Közte az életút húzódik, kinek milyen hosszúságút enged a Teremtő. Hogy meddig élünk nem tudjuk, de hogy miként az rajtunk áll. Tetszett ennek az életfolyamatnak a leírása. Szeretettel: Éva

  7. Kedves Noémi!

    Szépen végigkísérted az életet a születéstől a halálig. Gratulálok.

    Szeretettel:
    Zsuzsa

  8. “A fák megsárgult leveleiktől újra és újra elköszönnek.
    A vidám diákévek szép lassan véget érnek.”

    Remek gondolatsoraid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!