NYOLCVAN FELETT
Megelégszel már, ha jó a falat
feladtad rég a vigasságokat
elfogytak lám mind a társaságok
gyógyszeredet magányosan rágod
Nem keres már hölgyek közt sem szemed
kalandvágyó hívó tekintetet
ha rád talál még pajzán gondolat
eltűnődsz mi van a szoknya alatt
Elhagyott rég a mosoly a derű
vértelen ajkad néma keserű
bíztatnak olykor, szép még az élet
nekik, kik nem éltek nyolcvan évet
Mások mondják nem érdemes élni
értelmét célját senki nem érti
rábólintgathatnál: igaz – igaz
bár sejted, hogy az nem lenne igaz
„bíztatnak olykor, szép még az élet
nekik, kik nem éltek nyolcvan évet”
Nem jó megöregedni, de fiatalon se jó meghalni, így aztán marad a megöregedés verzió.
Szeretettel: Rita🌸
Remek vers ironikus rezignációval. Azért hallgass olykor a biztató jóakarókra.
Szeretettel:
Zsuzsa