Hangod hallom, szólítasz,
úgy látom a völgyben bólintasz.
Gyötörnek látomások,
hívás nélkül is veled járok.
Hajnalban rád gondolok,
oldhatatlan hálókat fonok.
Hamarosan süt a Nap,
fürösztő fénye el nem apad.
Lemegy a Nap, elköszön,
gondolatom már halott öröm,
magány csendje borul rám
Eljössz hozzám a várt nyár után?
Kedves Gusztáv!
Köszönöm, hogy leírtad véleményed.
Szeretettel: Éva
Kedves Éva! Vágyakozással és hűséggel teli versedet jó volt olvasni!
Szeretettel: Gugi
Kedves Zsuzsa!
A következő beküldött versemben kapsz választ rá.
Szeretettel: Éva
Fájó emlékezés a régi kedvesre, vajon mi lett a folytatás?
Szeretettel:
Zsuzsa
Kedves Rita!
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Éva
„magány csendje borul rám
Eljössz hozzám a várt nyár után?”
Nehéz a várakozás.
Szeretettel: Rita🌸