Fürge mókus
Ugrándozott,
Ágról-ágra,
Mert így szokott.
Szabadon él,
Dolga semmi,
Nem parancsol
Neki senki.
Ifjú gyermek
Kipécézte,
Szobájából
Egyre nézte.
A szívében
Kapott helyet,
Kis mókusból
Barát lehet?
„De jó neki.”
Irigykedett,
Jön az este,
S bármit tehet.
Itt bent bezzeg
Aludni kell,
Álommanót
Nehezen lel.
Jó sok fagyit
Inkább enne,
Ó bár egyszer
Mókus lenne.
Szökkenne ő
Fáról, fára,
Lenne biztos
Sok pajtása.
De gyermekként
Elég durci,
A suli meg
Olyan uncsi.
Van úgy gyakran,
Berzenkedne,
S jó fiúcskát
„Vágja zsebre”.
A társait
Megvicceli,
Orcájukat
Sárral keni.
Beleharap
Uzsijukba,
Tornacipőt
Jól eldugja.
Szóval nem volt
Egy kis angyal,
„Élénk gyermek,
Nincs itt nagy baj.”
Ezt mondta rá
Keresztanyja,
Lovat alá
Néha adja .
Anyu óvná
Állva mellé,
Szeretettel
Átölelné.
Ő ez alatt
Csokit enne,
Pedig már dél
Közel lenne.
Soha többé
Főzeléket,
Egész nap csak
Édességet.
Ezek jártak
Kis fejében,
Míg a mókus
Éppen tétlen.
Nem szundizott
Ócska szánon,
Üldögélt csak
Tölgyfa ágon.
/A folytatásban a gyermek,szeretne a mókussal helyet cserélni. Mi van, ha ez sikerül, ám aztán nem lehet visszacsinálni? Vajon milyen élete lehet egy kis mókusnak embertestben, és egy gyermeknek távol édesanyjától?/
hangulatos remek versike gratulálok
Szeretettel Ilona
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, örülök, hogy tetszett 🙂
Kedves kis verssoraid tetszéssel olvastam. Bizony azt gondoljuk, hogy mindig másnak jobb, mint nekünk. Ez a felnőtteknél is így van.
Szeretettel: Rita🌸
Érdemes mint mesetéma elgondolkodni rajta, és mint mesében illik, persze a végén úgy is hazavágyna, a szülői házba a gyermek. A mókusnak sem mindig jó, hány ellensége van…. Kedves versed szeretettel olvastam: Éva
Nagyon tetszett a versed. Mókusnak jó lenne lenni egy ideig, anyától távol lenni,….á, az nem jó-Rzsike
Nagyon aranyos gyermekvers, gratulálok.
Szeretettel:
Zsuzsa