Feszület előtt

Feszület előtt

Csendben szárnyal a piros hajnal,
Hűsen hullnak kicsiny fénypihék.
Réz fellegek hajába halkan
Lángjait fonja az égi kék.

Szunnyadó fák ölén Feszület:
Áhítom az Egyetlen Erőt…
Lelkem Eléd tárom, s eskümet,
Jézusom, Szent Kereszted előtt.

’21 március 23.

“Feszület előtt” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Kitti!
    A hit a legnagyobb erő, túl nő minden emberi, fizikai erőn.
    Az Istenbe vetett hit mindent legyőz, és ezekben az időkben szükségünk van rá.
    Ezért álltam meg egy útszéli feszület előtt, és mondtam el ott hajnali imámat.
    Köszönöm, hogy velem tartottál ezen a hajnali órán.
    Kezedet csókolja
    🌼riston 🌹🎄

  2. Kedves Oriston! Magasztos versed tömör, mégis milyen sokat mond a felkelő napról, a borongós égről, amit megfest a bíbor színű Nap, ahol esküt tehet a hit. Ott az isteni szín előtt. Szép a versed, szeretettel olvastam. Üdvözöllek!

Szólj hozzá!