Lehetnék
Lehetnék virág — színekkel festett illatos mező,
zúgó áradatban, opálfényű erő.
Lehetnék mosoly — félelmet elűző,
gyengéd simogatás, könnyeket szüntető.
Lehetnék válaszút — két elágazás között,
sorsodban a remény, mi szívedbe költözött.
Lehetnék a szó — a megnyugvást hozó,
s kőszikla várad, a biztonságot adó.
De lettem letakart kép — emlékeid falán,
cél nélküli terv, egy hamis ábránd nyomán.
Elhagyott kocka — a kirakós játékban,
S hamuvá vált szívparázs, az érzelem katlanban.
Cobblah Ilona
Kitti , Ginko, nagyon szépen köszönöm a jelenlétetek, s kedves szavaitokat
Szeretettel Ilona
Kedves Ilona,
Nagyon szép melankolikus verset hoztál, tetszéssel olvastam.
Ginko❄️
Szomorú a vers hangulata, a csalódás fájdalma süt ki a szavak mögül.
Kedves Klárika Köszönöm szépen a kedves szavakat
Szeretettel
Ilona
Icusom köszönöm jelenléted , nagyon örülök neked
Szeretettel Ilona
“De lettem…Elhagyott kocka — a kirakós játékban,
S hamuvá vált szívparázs, az érzelem katlanban.”
Különlegesen szépen sorok, melyekben minden benne van!
Őszinte érzelem, elhagyatottság, “élet-sors”…
Szeretettel gratulálok versedhez:
Klári
Drága Ilonám!
Csodaszépeket írsz mindig, ez is nagyon remek és tartalmas vers.
Szívből gratulálok: Icu😍😍
Rita kedves köszönöm szépen szavaidat..
szeretettel Ilona
Meghatóan szép sorok. Csodálatosan kifejezők. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita🎄