AKIRE MA SENKI SEM NYIT AJTÓT

AKIRE, MA SENKI SEM NYIT AJTÓT

Akire, ma senki sem nyit ajtót,
és íjként feszülve várja,
hátha mégis csoda esik,
és megszólal a csengő
Azokkal vagyok én,
őket vigasztalom, e szóval:
ha ma nem is,
de holnap biztos eljő’

Akkor, rád borul, átjár,
áldott, békés irgalom
Csak engedd be,
bárki képében is
köszönt be hozzád,
hogy lelked koldus
ne maradjon többé!
Legyen hétköznap, ünnep
vagy épp Karácsony
Boldogító érzés,
ha a magány
elszáll mindörökké

Magához ölel
a vágyott szeretet
Fényesség gyullad,
és újabb szerepet
oszt ki rád
az átkos pillanat…
Akire, ma senki sem nyit ajtót
Az – talán – maga sem érti,
mi rosszat tehetett,
hogy ezen a világon
milliók között is,
végül magára maradt (?)

Eger,2021.december 24. F.R. Vadvirág

“AKIRE MA SENKI SEM NYIT AJTÓT” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Üdv újra …..a téma örök azt hiszem…és nehéz megbirkózni vele…
    Szeretettel olvastalak
    Ilona

  2. Kedves Rózsa!

    Nagyon sok ember éli magányosan az életét, kik örülnének ha valaki ajtót nyitna rá.
    Szeretettel olvastam versedet,
    Magdi🌷🥀

  3. “Akire, ma senki sem nyit ajtót
    Az – talán – maga sem érti,
    mi rosszat tehetett,
    hogy ezen a világon
    milliók között is,
    végül magára maradt”

    Szomorú és elgondolkodtató sorok.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!