Felszabadulva

Felszabadulva

Nem szór már szikrát a napnak fénye.
Éji paláston a csillag remeg,
tengernek felszínén játszik a hold –
s hullámok hátán ezüst gyöngyszemek.

Bölcsőként ringó jégvirág szirmok.
Ketyegő órán gördül az idő,
fátyolos szememben félszeg könnyek,
minden csak játék volt, s feledhető.

Felszabadulnak árnyak és fények.
E parttalan órán zendül a csend,
táncra perdül egy féktelen álom,
s ajkamon egy zsoltár dallama zeng.

Cobblah Ilona

“Felszabadulva” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Hornyák Jánosné – Marika, köszönöm a figyelmed…
    Szeretettel Ilona

  2. Kedves Hodos Éva köszönöm szavaidat és a megtisztelő látogatást
    Szeretettel Ilona

  3. Kedves Ica, csodálatosat alkottál, mint mindig! Szeretettel: Éva

  4. “fátyolos szememben félszeg könnyek,
    minden csak játék volt, s feledhető.”

    Nagyon szép sorok.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!