Szeretnék üzenni…
Szeretnék üzenni, de nem tudom merre vagy,
veled voltam lélekben, úgy volt, az élet elhagy,
minden napodban fogtam két kezed vigasznak,
vártad szavaimat, mert azok biztattak.
Elmúltak a gondok, jöttek helyettük mások,
könnyeid hulltak szünet nélkül, mint a zápor,
véreid, társad már mind a másvilágon,
reményed se volt, hogy a holnapot még látod.
Gondodban, bajodban szívemhez nőttél,
boldog voltam, ha sóhajtva megpihentél,
döbbenten fogadtam, nem vágysz már élni,
nem akartál többet a haláltól félni
Talán féléve, nincs egymással semmi dolgunk,
szomorú vagyok, elfordult egymástól sorsunk,
villanni látom képedet facebook-os oldalon,
mész a világba, veled legyen Isten az utadon!
Kedves Rita, Éva!
Az említett hölgy éle javarészét kétségekközt élte.
Semmiféle érzelmi kaapcsolat nem kötött bennünket.
Segítő barátság, talán.
A lényeg szereintem, megunta, szégylte gyávaságát, hogy mindig hozzám fordult?
Szeretettel:Laci
„villanni látom képedet facebook-os oldalon,
mész a világba, veled legyen Isten az utadon!”
Vannak ilyen egyoldalú kapcsolati igények.
Szeretettel: Rita
🌸
Akihez ennyire ragaszkodnak talán még visszatalál.