Hóban hagyott friss nyomok

Esti havazásban egy ember haladt,
jégpáncél reccsent súlya alatt,
hókristály csillant kabátján,
léptei számlálták vén korát,
hóban hagyta friss nyomát.

Gyémánt dér a fák hegyére ült,
dermedt ágon csipke szenderült,
bokrok hókunyhójába cinke repült,
vitte fiókáinak a csodát,
hóban hagyta friss nyomát.

Múltak a telek örökzöld fenyők alatt,
Fagyos szél fújta ösvényre a havat.
Friss lepel borult a régi hóra,
emberöltő éveket elsodorva,
hóban hagyta friss nyomát.

“Hóban hagyott friss nyomok” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. “Friss lepel borult a régi hóra,
    emberöltő éveket elsodorva,
    hóban hagyta friss nyomát.”

    Bizony így van.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!