Vágy

Vágy

Vége a női léleknek,
ha simogató
kedves szavak érkeznek.
Gyengéd ölelésre
tárnám karomat,
s nézném kedves –
lassan piruló arcodat.
Érintenélek forró
kezemmel,
érezve a vágyad
reszkető testemmel.
Csókok zuhataga
sodorna bennünket,
míg a parázsból
beteljesedett vágy-
lángoló tűz nem lesz.

Cobblah Ilona

“Vágy” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Oláh Péterné köszönöm a látogatást…
    szeretettel Ilona

  2. Kedves Tóth Györgyné, köszönöm szépen szavaidat…
    Szeretettel Ilona

  3. Ez nagyon jó, kedves Ilona! Így szabadon, sodródva az érzelmek hullámaival, nincs
    szabály, csak mondanivaló! Örömmel olvastalak! Gugi

  4. “Csókok zuhataga
    sodorna bennünket,
    míg a parázsból
    beteljesedett vágy-
    lángoló tűz nem lesz.”

    Szeretettel: Rita🌸

  5. Kedves Ilona!

    Szép versedet nagy tetszéssel olvastam!

    Szeretettel: Máté 🌹

Szólj hozzá!