Aki rád gondol

Egy virág a mezőn azt mondta fáj még,
hogy a napsugárból lett az az árnyék,
ami vagy te most én nekem,
de te vagy még mindig mindenem.

Úgy emlékezem,
kitárom a szívem.
Élem az életem,
miért nem vagy itt nekem?

De sosem mondtam nemet a nyárra,
csak lelkemben tél volt.
És csak a hiányra,
arra ébredtem,
hiányzol én nekem.

Úgy emlékezem,
kitárom a szívem.
Élem az életem,
miért nem vagy itt nekem?

Nem vagy itt pedig hozzád bújnék.
Van e olyan nap hogy rám gondolsz még?
Keresed e még a sok emlékképet?
Vagy a lelked egyszer csak, továbblépett?

Most hogy szemed a szemembe nézett,
tested bennem szintet lépett.
Többet akarok mi eddig volt,
én vagyok, ki mindig rád gondol.

Egy virág a mezőn azt mondta fáj még,
hogy a napsugárból lett az az árnyék,
ami vagy te most én nekem,
de te vagy még mindig mindenem.

“Aki rád gondol” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. “Keresed e még a sok emlékképet?
    Vagy a lelked egyszer csak, továbblépett?”

    Szeretettel: Rita🌷

Szólj hozzá!