Keressük…

Keressük…

Keressük, rendületlenül keressük,
a napunk is komor, ha őt nem leljük,
szomjaz rád a világ apraja nagyja,
nem tudják, szívünket ő mikor lakja.

Szervusz szeretet, itt laksz a közelbe,
vártam rád, tán elvesztél a törekben?
Ott voltam, ahol engem jó szívvel vártak,
volt, hogy értem sokan sorba álltak.

Mindenütt mondom, engem ne keress,
mert ott vagyok, ahol a szíved nem deres,
ott lakom minden ember közelében,
ott vagyok minden szívnek közepében.

Csak jó szándékkal lehet ébreszteni,
csak az őszinték tudnak észrevenni,
mindenütt ott vagyok a világban,
tudom, sajnos sokan nem találnak.

Megvallom reám váró jó barátom,
nekem régen azt mondta a tanárom
csak jót tegyél, sose legyél kevély,
s ettől nálad lakik a jó kedély.

Vele szívesen vagyok szomszédságban,
megbonthatatlan barátságban,
meglásd, meggyógyulnak ott a szívek,
ahol alázatosak a hívek.

Attól kezdve ragyoghatnak a lelkek,
attól kezdve virágoznak, mint a rétek,
szépen szólnak akkor már a dalok,
a szeretetben fürödni jó dolog.

“Keressük…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Éva!

    Csak ápoljuk, mert nagyon sérülékeny.

    Szeretettel:Laci🌸🌼🌻

  2. Örüljünk, amíg van akinek a szívéből a szeretet fénye ránk sugárzik, és amíg van a miénket valakire sugározni!

  3. Kedve Margit és La Vie!

    Hát örüljünk míg van minek!

    Szeretettel: Laci🌾💐🌷🌹🌺

  4. Szép, tiszta vers!😍

    Szeretettel:
    La Vie

  5. „ott lakom minden ember közelében,
    ott vagyok minden szívnek közepében.

    Csak jó szándékkal lehet ébreszteni,
    csak az őszinték tudnak észrevenni,”

    Nagyszerű vers!
    Valóban csak azoknak mutatkozik meg, akik tiszta szívvel,őszintén keresik!
    Szeretettel gratulálok
    Margit

Szólj hozzá!