és mondd

Mondd, hogy higgyek a februárban

a hóvirág nyílásában

mondd, hogy higgyek a tavasz jöttében

mondd, hogy bánatomat emlékeink

özönével naponta színezzem

és mondd, hogy szeresem látni a hajnalt

a harmatos reggelt, és a nappalt

és mondd, hogy ha hiányzol

öleljem magamhoz az “egyszer voltat”,

az egyszer volt emlékeket, mikor még

két kezünkben tartottuk a gyerekeket,

és azt a sok boldog órát, mit együtt

éltünk át, és üzend, hogy szeressem a nyarat,

a nyári zivatarban is bátran haladjak,

öleljem magamhoz a kerti virágokat, mondj

sok mindent nekem, hogy hiányod elviseljen.

Kondoros 2022 február 19 Oláh Péterné Jantyik vers

“és mondd” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Erzsike!

    A fájdalomból születnek a legszebb versek.
    Szeretettel gratulálok.
    Magdi💐🌷

  2. Hidd el Erzsike bátran amit leírsz, mert így, hogy vannak boldog pillanatai a múltadnak, szép dolgokra tudsz emlékezni. Az életben és a gyászban is szerintem ez fontos dolog. Szeretettel olvastalak!

  3. Szép! ❤️

    A mi előkertünkben kinyílt a hóvirág.

    Szeretettel:
    La Vie

  4. Szomorúan szép versedhez gratulálok! Fájdalmas sorok és nem múló bánat.

    Szeretettel:
    Zsuzsa

  5. Kedves Erzsike!

    Biztosan mondaná, ha tudná, hogy örülj az életnek és csodálkozz rá a természet újjáéledésének.

    Szeretettel: Rita🌷

  6. “és azt a sok boldog órát, mit együtt
    éltünk át, és üzend, hogy szeressem a nyarat,
    a nyári zivatarban is bátran haladjak,
    öleljem magamhoz a kerti virágokat, mondj
    sok mindent nekem, hogy hiányod elviseljen.”

    Fájón szép vers!
    Átérzem soraid kedves Erzsike!
    Szeretettel
    Margit

Szólj hozzá!