Ál(szent)

Mily gyönyörű az élet, annak ki nem áll ellent a kéjnek.

Mily mámorító a bánat, annak ki okozza a keserves éjszakákat.

Mi lehet tragédia abban, mely boldogságot kínál egy keserves pillanatban?

Mi értelme lehet annak a világnak, mely el tiporja azt ki nem részese a norma hazugának?

Miért az álszent az érték, mely szentnek titulálva magát megveti azt ki elhajítja állarcát?

Miért bűn az ha valaki nem gyűlöl, s szeretve próbál békét teremteni e évezredes dühből?

¿Mennyit ér az hazug emberség?

Szólj hozzá!