Mily gyönyörű az élet, annak ki nem áll ellent a kéjnek.
Mily mámorító a bánat, annak ki okozza a keserves éjszakákat.
Mi lehet tragédia abban, mely boldogságot kínál egy keserves pillanatban?
Mi értelme lehet annak a világnak, mely el tiporja azt ki nem részese a norma hazugának?
Miért az álszent az érték, mely szentnek titulálva magát megveti azt ki elhajítja állarcát?
Miért bűn az ha valaki nem gyűlöl, s szeretve próbál békét teremteni e évezredes dühből?
¿Mennyit ér az hazug emberség?