Elfütyülném nektek…
A Lélekmuzsikus vágya
Elfütyülném nektek hattyúdalom,
mielőtt végleg elhagyná ajkam,
bennem élt alázattal ajándékozón,
a lelketeket örömmel szolgálva!
Még kérek egy lehetőséget a sorstól,
hadd tegyem ismét dolgom a színpadon,
hogy lelkem hangjai boldogan szárnyaljanak,
ha utoljára is, de a szívekben emléket hagyjon!
Legyek vigasza a szomorú embernek,
lennék társa a magányban élőknek,
amíg lehet, kicsit még veletek legyek,
mert a keserűség elveszi füttyös kedvem!
Hangjaim csengése veszni látszik,
bennem dallamokat már nem játszik.
picit maradjak meg nektek vigaszként,
szeretnék köztetek lenni igazként!
Kedves Éva és Zsuzsa!
Köszönöm kedves bátorítótokat.
Szeretettel: Laci🌺🌹🌸🌼🌻🌷💐🌾
Legyen így, kedves László, ahogy ebben a szép versedben megfogalmazod.
Szeretettel:
Zsuzsa
Nagyon kellenek az ilyen hangok kedves László, hát én is mondom, csak tedd tovább a dolgod még nagyon sokáig! Szeretettel: Éva