Húsvéti idő közeleg,
nyuszi fiú bálba megy,
fő a feje szegénynek,
tojásokat ki tojja meg?
Baromfiudvar terebélyes
tyúkok száma igen népes,
hű társait arra kérte,
ne hagyják őt cserben mégse.
A tojások szaporodtak,
nyuszi fiú megnyugodhat,
kerül tojás az asztalra,
háziasszony számára.
Kis leánykák kifestették,
locsolóknak készítették,
hímeset és színeset,
igen sokat, nem egyet.
Eljött húsvét hajnala,
terítve lányok asztala,
a legények locsolkodtak,
sonkával mind jól laktak.
Kölnivíz illata édes,
elfogyott a puha krémes,
locsolóversek rímei,
lányok szívét legyezi.
Nyuszi úrfi jól mulatott,
titka ki nem tudódhatott,
gyerekek úgy higgyék,
nyuszi tojik, nem csirkék.
Aranyos vers. Nekünk mindig voltak nyulaink. Egyik alkalommal kitaláltuk, hogy a hatalmas piros tojást, tegyük a ketrecükbe, anyám nyula hozta. A fiam, aki akkor kb. 4 éves volt forgatta a két öklömnyi tojást, és azt kérdezte: hát ezt a nyuszi hogyan tudta kitojni? Attól kezdve nem tettük oda. Én szerettem a húsvétot, bár vidéken lakom, és rengeteg locsoló jött mindig, készülni kellett, de szép hagyomány, még ha sokan nem is így gondolják. Szeretettel: Éva
Valóban érdekes ez a nyuszi tojás. Állítólag elírásból, illetve rossz fordításból adódott és aztán így maradt.
Szeretettel: Rita🌷