ITT VAGYOK
Itt vagyok, és el sem hiszem
Ide vezetett a hitem
Az, hogy minden búban-bajban,
tovább léptem – ezt akartam
Hogy a szép szót, amik bennem
formálódtak, kiengedjem
Ki, e széles, nagyvilágba,
hol ezer mag szökken szárba
Daloltam, és énekeltem
átalakult minden bennem
Átalakult, erőssé tett,
ereimben ősi vér lett
Tündérek között is jártam,
és a poklok kapujában,
de mindkét helyet odahagytam
A földön élek boldogabban
Jól vagyok, a lelkem szárnyal
Ott vagyok, hol árvalányhaj,
pitypang terem zöld mezőben
Vadgalamb búg az erdőben
Zúgó szelek átölelnek,
és távlata van a közelnek…
Ereje van az írott szónak,
hol vecsernyére harangoznak
Magyar földön, magyar lélek
Soha többé már nem félek
Itt vagyok csak egész ember
Élni, halni nekem itt kell
Boldogságom, és szerelmem,
mind ide fűz, itt születtem.
Ennyi, és itt ér véget dalom
Magyar vagyok, büszkén vallom.
Eger,2022. április 02. F.egri Rózsa (Vadvirág)
Ez a vers már nagyon kellett ide, kedves Rózsa, örülök, hogy olvashattam a nagyszerű sorokat! Szeretettel: Éva
Kedves Zsuzsa, és Rita szívből köszönöm az olvasást. Örülök, hogy páran – még a régiekből – megmaradtak nekem, és kíváncsiak rám.
Nagy ölelés. Rózsa (Vadvirág)
Kedves Rózsa!
Szép, nemes érzelmek szólalnak meg a versedben, ami szinte dalként hangzik. Gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa
„Magyar földön, magyar lélek
Soha többé már nem félek
Itt vagyok csak egész ember
Élni, halni nekem itt kell”
Nagyon szép hazafias sorok.
Szeretettel: Rita🌷