Mosolyra fel

Mosolyra fel

Keresve az ékezetet,
betű halmaz kacag, nevet.
Pontot, vesszőt, kérdőjelet,
fukar angol elrejtetted?
Azt gondolom jó barátok,
laptoppomon ül az átok.
Hiányzik a kettős pontom,
hogy verseljek ez a gondom.

Ú-val ű-vel sem írhatok,
Parnasszusra hogyan jutok?
A billentyű kiosztásom,
nem változik, ha az átkom,
száll az égbe rímek helyett –
mert nem találok kötőjelet.
Nyomozgatok, keresgélek,
hogyan írhatok így szépet.

Lassan elhagy ihlet árja,
agyam süllyed sivárságba.
Sebaj gondoltam egy nagyot,
nem kesergem át a napot.
Magyar nyelvet nem ismered¬,
billentyűzet francba veled.
Itt a Google segít nekem,
fényt gyújt a fejembe menten.

Cobblah Ilona

“Mosolyra fel” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Ilona! Frappáns versed mindenkinek szól: szép nyelvünk megér minden küzdelmet egy ékezetért!
    Remek! Szeretettel: Gugi

  2. Kedves Erzsike találó a versed és igaz, minden rosszban van valami jó, látod. Nekem van egy útmutatóm, ha pályázatra küldök anyagot mindig azt használom, nagyon jól leírja melyik betűket kell használni bizonyos jeleknél, de most nem találom. Ha rálelek elküldöm, nem felejtem el. Szeretettel: Éva

  3. Roppant szellemes a vers, és bizony nagyon bosszantó tud lenni az idegen betűkiosztás!
    József

  4. Remek soraid tetszéssel olvastam. Idegen billentyűzettel nem lehet könnyű, de megoldottad és ez a lényeg.

    Szeretettel: Rita🌷

Szólj hozzá!