Ne aggódj kedves

Verőfényes reggel
öleli a házat,
kedvesem arcára
árnyat vet a bánat.

Szomorú a párom,
mi lehet a baja,
a kis unokáját
nagyon ritkán látja.

Messze lakik tőlünk
egy szem fiacskája,
távol cseperedik
a kis unokája.

Akarja már látni
élőben is őket,
nemcsak telefonján
nézné a szülőket.

Ne szomorkodj, kedves,
elmegyünk hozzájuk,
megnézzük, hogy szépül
nagy családi házuk.

Nem a ház érdekel
engem, kedves párom,
csak a kicsi Vince
ölelését vágyom.

Induljunk mi hamar,
hogy lássam a babát,
vajon megismeri
már az Irén mamát?

Vajon mennyit nőtt már?
Hány foga van neki?
Mikor megéhezik,
a kaját hogy kéri?

Alszik-e eleget?
Hogy telik a napja?
Vajon a kis menyem
a kezembe adja?

Ne aggódj, kedvesem,
rögtön megláthatod,
drága kincseidet
karodba zárhatod.

Hajdúszovát, 2020. február 13.