EMLÉKKÉPEK HARMINC ÉV TÜKRÉBEN

KÉRTEK RÁ DIÓT?

EMLÉKKÉPEK HARMINC ÉV TÜKRÉBEN

A RÁDIÓMOZAIK SYDNEY MEGSZÜLETÉSÉNEK EMLÉKÉRE 1992.

PRÓZA VERS

Mikor az ember még ifjú Titán,
gondolkodik álmatlan éjszakán,
kéne egy maradandót alkotni tán,
amit örömmel fogadna a világ,
egy élő rádió adást,
mikor kifőtt a tészta,
kértek rá diót?
kérdezte anyám
és nem viccelt,
eljuthatna sokakhoz talán.
Címe egyszerü lehetne,
RÁDIÓ MOZAIK SYDNEY, AUSZTRÁLIA, csupán

Társulhat több társ,
feleség is netán,
ki már próbálgatja szárnyát
az éteren át.

Megjött a megvilágosodás,
hívjuk segítségül a technikát,
Guszti, és Kati álmát,
alig múlt száz éves a rádiózás,
egyre népszerübb ez a fajta szórakoztatás,
nekünk is sikerülhet talán.

A gondolatot egy sor tett követte,
a kezdet nehézségekkel volt tele,
csatlakoztak tettestársak,
kik szerelmesei a médiának,
éveken át segítettek,hozták a híreket,
zenét, humort, történetet,
elhangzott verseim sora,
melyikekkel úrrá tettek,
majd prózáim java,
hétről hétre megtelt,
az adásra szánt perc,
harminc éve ennek,
hogy vígan telnek a percek,
rendületlen lendülettel múlnak az évek,
van mire emlékezni,
van hová felfejlődni ,
amíg a teremtő engedi,
mindaddig szól még a rádió,
amíg ajkunkon hallik a szó,
a világból visszaverődik a visszhang,
kezünk mikrofont tart,
sok riportalany elé,
s elindúl a hang a hallgatóság felé,
míg világ a világ,
harminc év viharai után.

S hogy mi lesz majd eztán?
e kérdés dilemma talán,
a stúdió minden héten vár,
hogy folytassuk az adást,
s ül a varázsszemes masinák előtt,
sokféle fiatal Titán.

SZEKSZÁRD, 2022. MÁJUS 07. SZÜLETÉSEM JUBILEUMÁN.