Ha sötét a lélek

HA SÖTÉT A LÉLEK…

Ha sötét a lélek, és szomorú,
fájdalmas gondolatok töltik meg
Hogy verekedd ki magad
az áldott napsugárra?
Lennél: boldog és szabad
de egyre nagyobb ennek ára

Nincs kapaszkodó, segítő kéz
Ha lenne, tán akkor sem veszed észre
Hol van ilyenkor a bizalom,
a sorsodat hajtó, friss erő?
Becsapott, elhagyott – vége.

Sokan nem szeretik, ha letörsz
Nagy titokban talán meg is vetnek
Ne bántsatok! Igyekszem magamra találni,
Egy reménykedőbb, biztosabb utat járni
hisz jóval könnyebb azoknak, akik nevetnek

Tudom, könnyes szemmel is lehet remélni
Meleg napfényre vágyni, ha fázik a lélek
Akik hisznek benned, azokért visszatérni
A mély fájdalmat gyógyuló sebre cserélni,
így bizonyítva, hogy csodás ajándék az élet.

Eger,2022. 05. 17. F.R. Vadvirág

“Ha sötét a lélek” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Fájdalmasan szomorú, mint a legtöbb versed, drága Rózsa.
    És igen, az élet csodás, ha nem is mindig vesszük észre.

    Szépre írtad a gondolataidat.
    Ölellek szeretettel: Icu🌼

  2. Szép vers, még ha fájdalmas is a tartalom. Én is remélem, megtalálod még azt, ami örömet okozhat. Szeretettel: Éva

  3. Megindultan olvastam soraidat, kedves Rózsa, és remélem, megértéssel is. A vers utolsó sorából kicseng az életigenlés, és ez nagyon jó, bíztató a jövőre nézve.

    Szeretettel:
    Zsuzsa

  4. “A mély fájdalmat gyógyuló sebre cserélni,
    így bizonyítva, hogy csodás ajándék az élet.”

    Sikerülni fog, csak akarnod kell!

    Szeretettel: Rita🌷

Szólj hozzá!