Tudhatom, mert megérzem: űzött vad leszek majd, vagy átutazó, megtűrt idegen. Kegyelmek ócska ígérete, mint patakzó vakolat fokozatosan lemálik rólam. Végső megérdemelt kikötőmet így se, úgy se nem találom. Alattomos szívekbe egyedül csak a minél több haszon, többszörösített pénz-bomba ketyeg. Készárú-raktározássá silányodott a romantikusnak hitt szerelem is, ami hajdan kristálytisztán létezhetett.
Körkörösen terjeszkedik az olcsó tömegcikk, sok kicsinyeskedő tömeg-ember. Talán már senki se láthatja a kuporgó, számító emberi gesztusok mögött a hétköznapi emberi karót nyelt kálváriáit, amit önmagának adagolva szenvedett el. – Belső mozgások pusztító neszét vajon ki veheti észre? Bárki bármit keressen az evilági, szüntelen túlhajszolt életben már minden jelentéktelenné foszlik. S ha sokan nem remélt hasznot, kidobnivaló karrier-álmokat kergethetnek egy napon öngyilkosok lesznek mind belső parancsra, hiszen nem lehet már senki és semmi az Élet-garanciát, jótállását bizton szavatolhatja.
Egyre gyül s gyülepedik naponta a Jövő szemétdombja: kicsinyes, tahósított divat-sztárok, jöttment átmeneti párocskák uralják a bulvármédiát s ezáltal a már amúgy is totálisan agymosott, retardált világot. A világhírnévre szert tett, megfogadott nagyzoló dacok s remények szinte azonnal gellert kapnak egy-egy casting vagy meetingen. Droid-dívák, felpumpált tesztoszteron-Titánok is mind amerikai álmokat pisilnek, hiszen már mindenkit kiábrándult okádásra kényszerít a trágyszagú valóság. Szándékosan bestszelleres sikerszerzők érthetetlen betűsivatagokról, megvalósíthatatlan álmokról karatyolnak jól fizetetten, míg elóbb-utóbb mindenkiről lehull majd a fölösleges külcsín-sallang, tabunak tekintett kimondhatatlan mondat!