Verset festek

H.Gábor Erzsébet
Verset festek

Verset festek szép szavakkal,
tollam kecses mozdulattal
lejti táncát, gyúl a papír,
arcom dísze rózsa-nappír.

Ég a verssor, fény az útja,
pennám hegye lángra gyújtja,
szavak gyűlnek, dalra hívnak,
s véget vetnek minden kínnak.

Versem színes, mint egy festmény,
estharmat ül kinn az estén,
lázam könnyű szellő oltja,
mintha Múzsám csókja volna.

Béke száll meg, s hátradűlve,
félálomba szenderülve,
úgy dajkál a csend, a lágyság,
mint egy fájó szép imádság.

“Verset festek” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. „Béke száll meg, s hátradűlve,
    félálomba szenderülve,
    úgy dajkál a csend, a lágyság,
    mint egy fájó szép imádság.”

    Megnyugtató, kedves, szép sorok.

    Szeretettel: Rita🌷

  2. Kedves Erzsébet! A Poet-on találtam RÁD, sajnos csak nemrégiben.
    Azóta sok csodálatos versed olvasója lettem.

    Szeretettel gratulálok. Költészet mesterfokon.

    Mária

Szólj hozzá!