Szavak nélkül…
Szavak nélkül üzen képed,
derűs lennél, ha lehetnél,
megmutatod magad, íme,
ragyognék ismét, de kinek?
Mosolyod félkész, benned félsz,
emlék súlya rád telepszik,
lelked dermedt, nem melegszik,
s valóddal nem vetekszik.
Régi fényed még most benned,
vigyázz, végleg el ne vesszen!
Eltemetted a fájó múltat,
a reményeket ki hozza vissza?
Mosolyra áll szemed s szád,
ifjúságod tán messze szállt?
Ne add fel a remény útját,
találd meg a lelked kútját!