A TITKOK NYÍTJA

A TITKOK NYÍTJA

Arcod bársonyának apró gödröcskéi
Rejtik a titkot, mely szívemet szorítja,
Ott öleli párja, szerelme, hű társa,
A Te titkod, ki magát néha kiszakítja
szívemből és szállni próbál a szabadba,
hogy találkozzunk, ahogy egyszer régen
megbeszéltük,
régen, egyszer, egy magasabb világban,
hogy boldogok leszünk egymást megtalálva.

Amikor a lelked megtalálja párját,
Akkor bújik hozzá estétől reggelig,
Melegíti, óvja, féltőn öleli
Akkor is, mikor a bőrödön hideg szél fut végig.

Két embert, ha magasabb erők kötik össze
Senki szét nem téphet. Ő vigyáz s a lélek.
Életünk végéig és még azon túl
Én csak érted halok… És csak érted élek…

Drágám, szeressük hát egymást
Az idők végezetéig!
Mert ez rendeltetett el nekünk
Az idők végezetéig!

Szólj hozzá!