Akarod

Kiégett gondolatok,
mint kiskertemben
a sárguló virágok,
a fák levelei is hulladoznak,
a forróság ember életet követel,
de ott, ott a távolban egy csillag üzen.
Emeld fel fejedet, mond ki gondolatod
az élet mit kaptál, csak a tied, másnak
oda nem adhatod,
kövesd a csillagot.
Fénye erőt ad, kapaszkodj belé,
az élet vizein evezve, utadat vezetve
el visz a cél felé.
Kiégett gondolataidnak erőt ad, talán
a rét is zöldülni fog,
az életet már szépnek látod,
oda senkinek nem adod,
mert akarod.

Kondoros 2022 július 26 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet

“Akarod” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Erzsike!

    “az élet mit kaptál, csak a tied, másnak
    oda nem adhatod,”
    Sok szeretettel gratulálok versedhez
    Magdi💐🌷

  2. Drága Erzsike! Gyönyörű versedhez szívből gratulálok! Szeretettel Edit

  3. Sokszor csak a remény éltet, hogy jobb lesz a világ, az élet, az időjárás…. Addig jó, míg van hit mibe kapaszkodni. Gratulálok a szép vershez, kedves Erzsike! Éva

  4. Kedves Erzsike!

    Igen, érdemes néha felfelé nézni, akkor könnyebb elviselni a nehezeket is.

    Szeretettel: Rita💐

Szólj hozzá!