Ha megölellek, bánatod elfeleded?
Ha rád mosolygok, visszatér a jókedved?
Tárd ki bátran karod és szíved,
engedd, hogy simogassa lelked a szeretet.
Bánat s bú ha utolér, sose félj,
mert egyszer minden véget ér.
A reményt soha el ne engedd,
bizakodj, hogy szebb legyen az életed.
Nézz a sötéttel farkasszemet,
lásd meg az alagút végén a fényeket.
Hidd el, képes vagy elhordani hegyeket,
szétoszlatni sűrű sötét fellegeket.
Szeresd magad, hogy mások is szeressenek,
tanulj hibáidból, hogy jobb ember lehess.
Soha ne add fel álmodat, tervedet,
menj végig az úton, hogy befutó lehess.
Ha megölellek, bánatod elfeleded?
Ha rád mosolygok, visszatér a jókedved?
Nagy Noémi 2022.08.08.
Kedves Éva!
Önmagunk elfogadása a legfontosabb. Aztán már könnyebben megy minden.
Köszönöm az olvasást.
Szeretettel: Noémi🌷
Kedves Zsuzsa!
De igen. Röstellem nagyon de nem vettem észre.
Köszönöm az észrevételt.
Szeretettel: Noémi 🌻
Kedves Marika!
Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám és kedves soraid is.
Szeretettel: Noémi💐
Kedves Rita!
Köszönöm kedves soraid!
Szeretettel! Noémi🌹
Fontos, hogy az ember először magát tudja elfogadni, és akkor a mások felé nyitás is könnyebben megy. Gratulálok a vers mondanivalójához! Szeretettel: Éva
Szép gondolatok, de az utolsó előtti sorban a „megöllek” nem „megölellek” akar lenni?
Szeretettel:
Zsuzsa
„engedd, hogy simogassa lelked a szeretet”
Gratulálok szép soraidhoz!
Szeretettel: Marika
Kedves Noémi!
Lelkesítő, bölcs soraid örömmel és tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita🌼