Fogadj el, így ahogy vagyok,
a sok év rajtam is nyomott hagyott,
kezem kérgessé vált az idők során
hajam fénye is megkopott már,
de kérlek fogadj el, így ahogy vagyok.
Szemem picinyke lett mint egy üveggolyó
honnan kitekinteni az elmúlt évekre jó,
az úton már lassabban haladok,
de még itt vagyok, hát kérlek,
fogadj el, így ahogy vagyok,
Köröttem elcsendesült már az élet
megkoptak a régi fények,
az idő nem kivételez senkivel.
hát kérlek fogadj el.
Kondoros 2022 augusztus 8 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet. Ez a versem egy kedves meghívás alkalmával most született. Arany Tóth Anita , köszönöm kedves bíztató szavaidat.
Jó az, ha vannak olyan emberek, akiknek ilyen sort lehet írni… barát, barátok… Fogadj el ilyennek és ne megváltoztatni akarj. Nagyszerű vers. Szeretettel olvastam: Éva
Kedves Erzsike!
Remek sorok. Bizony, azt szeretnénk mindannyian, ha olyannak fogadnának el bennünket, amilyenek vagyunk, nem kellene „viselkednünk”, törekedni a megfelelésre, csupán magunkat adhatnánk, őszintén és igaz szívvel.
Szeretettel: Rita🌼
Köszönöm Marika.
Nagyon tetszett a versed kedves Erzsike!
Szívből gratulálok: Marika