KURUC DAL
Szegzárd határában,
Szil fa árnyékában.
Béri Balogh Ádám
Fürge kis csapatja,
Balul üt portyája,
Rácok ütnek rajta.
Cinka patak partján
Verve a bús sereg,
Béri Balogh Ádám
Igen csak kesereg.
Kergeti az ellen
El akarná fogni,
Murza lova hátán
Meg akar ugorni.
Mély a vizes árok,
Iszamos a partja,
Lovának patkója,
Meg is csúszik rajta.
Leesett a lóról,
Bele a mocsokba,
Botját földbe szúrta,
Kardját által adta.
Kihajtott a nyers fa,
Rügyek nőttek rajta
Sok idő múltával
Lett belőle szil fa.
Magas Buda várban,
Hóhér kézre adva
Mégsem esküdött fel,
Soha a Labancra.
Budavár díszterén
Ácsolva a vérpad,
Hűségét nem szegte,
Bakó fejét vette.
Kurucok vérétől
Sarjadt ki a szil fa,
Nyolc árva könnyétől
Nőtt olyan magasra.
Kurucok eleje
Török földön bújva,
itthon maradottat
Rákóczi siratja.
2022.FEBRUÁR 06
Kedves Vendi!
Igazi kuruc hangulatú verset írtál, nagyon tetszett.
Szeretettel:
Zsuzsa
Kedves Barátaim, szeptember elsején lesz az emlékmű avatása Szekszárdon.vendi
Kedves Vendel! Itt is tetszéssel olvastam. Szeretettel gratulálok: M.
Kedves Vendi!
Szomorú, szép soraid tetszéssel olvastam. Bizony, az igaz ember, nem állt át az ellenséghez soha.
Szeretettel: Rita🌼