Kincseink

Kincseink

Kicsi kincsem az ablakon át látom,
bár még süt a nap, már jönnek az árnyak,
hamar sötétedik, bent a fény árad,
siess hozzám, a sötét nem barátom./Rita

Kinek mi a kincse, mit hord szívébe,
ablak nincs rajta, hogy látnád, csodálnád,
nap süt benne, vagy sötét honol ebbe’
lehet, hogyha tudnád, inkább utálnád./Rita

Kell neked a kincs, ha a nap nem ragyog?
Ne ablakból nézd, hullnak a csillagok!
Sötét éjfél magányát teríti rád,
ijeszt a nesz, ijeszt a bolydult világ./Éva

Vágyni a nap fényét, de ne égessen,
vágyni a sötétet, de ne ijesszen,
vágyni a kincset, de vajon mit adhat…
fallal zárt világra nyíljon egy ablak./Éva

Korommal mázolt tükörben kincset lát…
ablakból felfedezhetők a csodák?
A nap ha bújik, árnya holdat formáz,
sötétben hallgasd hát a szimfóniát./Éva

Hatalmas kincs a hit, remény, szeretet.
Tárd ki hát nap mint nap szíved ablakát!
Jöjjön be fény, világítsa lelkedet,
Törje meg a gonosz sötét hatalmát! /Marika

Éget a nap, és forró a levegő,
nagyon kellene egy kiadós eső.
Ablakból nézném ezt a drága kincset,
sötét felhőkből hulló esőcseppet./Rita

Nap fénye aranyozza be a kertet,
ami abban terem, kincs a gazdának,
aki sötét ablakból figyel csendben,
éjjel borz okozott kárt munkájában./Katinkakata

Magadban keresd a kincset, ne másban,
akárhová vetődhetsz a világban,
a nap fénye máshol sem sötéten ragyog,
de házunk ablakában itthon vagyok./Zsuzsa

Hej ez a nap! Nézd csak, befon a sötét,
fénysugár nem ragyog át az ablakon,
ezüstös zápor zuhog már, ‘s a falomb
kincsként üdvözli minden hűvös cseppjét!/Éva

Bújj el napocska sötét felhő mögé,
hulljon az eső, szakadjon le az ég.
Kincsként bámuljuk drága gyöngypergését,
s kitárt ablaka nyílik a völgy fölé./Zsuzsa

Kiadós eső biz’ ritka kincs nálunk,
ma viszont felhők takarták a napot,
de, az ablakból csak szélvihart láttunk,
sötét felhőket pilleként elhajtott./Katinkakata

A tündöklő nap vidáman mosolyog,
lám elűzettem a sötét felleget,
kincs vagyok, még akkor is, ha mást gondolsz,
ablakaid mégsem lettek vizesek./Katinkakata

Sötét szárnyakon leszállt az éjszaka,
véget ért a nap, az ég pihenni tér,
kelő hold fénye vetül az ablakra,
szép csendes éj minden kincsnél többet ér. /Magdi