Hol volt – Hol nem
Hol volt,
hol nem.
Réges régen,
egy távoli emlékem.
Hol volt egy pillanat,
s Te megérintetted a szívemet.
Hol kinyújtottad felém,
és Én két kezembe fogtam, kezeidet.
Hol nem volt többé magány,
így lettél minden gondolatom.
Hol ölelésedben édes gyengédség,
s irántad rajongtam – lettél hódolatom.
Réges régen,
akár egy elfeledett mesében.
A hosszú út elött megállva;
Mi bevállaltuk azt, hitben, reményben.
Egy távoli emlékem…
S lám hogy múlik lassan az idő…
A részletek közt megannyi nap – év.
A sok-sok eltűnő…
Hol volt egy pillanat,
amikor megvallottam: Szeretlek téged.
S Te megérintetted a szívemet.
S adtál vele, örök békességet.
Budapest – Angyalföld; 2022. Augusztus 29. Hétfő.
Kedves Mària.
Örülök hogy tetszett a versem, ès hogy olvastad.
Szèp napot kívànok.
Üdvözlettel; Bakos Attila Pèter.
Szép versbe foglalt emlékek.
Mária