Hangulatos gondolatok

Hangulatos gondolatok

Hallgat a csend, elcsitult minden,
idebent lüktet egy gondolat,
nem tudja senki sem azt hiszem,
miért e szokatlan hangulat./Rita

A hangulatom oly változó,
bár szeretném, ha nem az lenne,
nem jó, ha a kedély hullámzó,
hisz nem érzem jól magam benne./Rita

Gondolatban még velem vannak,
kiket szerethettem egykoron,
pedig már jó ideje annak,
hogy elhagytak egy bús hajnalon./Rita

Sötét éjjel, száll a gondolat
csend a fűlembe, múltról mesél
csillagok hallják sóhajomat.
Bús hangulat. Meghalt a remény. /Magdi

Hullámzó hangulatban ülök
a csendes nyári alkonyatban.
Gondjaim elől menekülök
mélázva, halkan, gondolatban./Zsuzsa

„Gondolkodom, tehát vagyok” szólt
a filozofikus lángelme.
Ennél pontosabbat nem mondott
senki a világegyetembe’./Zsuzsa

Pezsgő, vígságos hangulatban
jókedvünk az egekig hallik.
Felrepülünk, hej, gondolatban,
a felhők fölött már pitymallik./Zsuzsa

Petőfi azon gondolkodott,
hogy köszönti édesanyját majd.
Ízlelgette a hangulatot,
de ékes ajka néma maradt./Zsuzsa

Gondolatom a múltba tekint.
Különös hangulat tart fogva.
Jó lenne gyermek lenni megint,
Szülőket békésen átfogva. /Marika

Felhők tornyosulnak az égen,
egész nap bús a hangulatom,
gondolatban már nem is élek,
hangomat ezért nem találom./Katinkakata

Gondolatban már veled vagyok,
csak mi ketten a felhők fölött,
ölellek, hisz te vagy a napom,
nekünk már végtelen az öröm./Katinkakata

Sétálok a park fái alatt,
gondolatom elidőz nálad,
hangulatomról tépsz árnyakat,
s fény dereng a lelki homályban./Éva

Ringat a csönd, ellágyul az est,
a gondolat szárnyal magasba,
kék koronájú éjszaka les,
hangulatot bont egy almafa./Éva

Valahol egy gondolat indul,
‘s ha megtalál, várja a választ,
arcodra hangulatod pirul,
minek hát szóra nyitni szádat./Éva

Hangulatos csendes éjszakán,
gondolatban, messzire megyek,
hold bekacsint, szobám ablakán,
csillagok közt, érzem lebegek. /Magdi

Az őszirózsát, ha meglátom,
érzem az ősz jön, ködbe bújva,
gondolatban a tavaszt várom.
Hangulatom vidám lesz újra. /Magdi