Kerestelek Uram a kősziklában,
megnéztelek Téged a kőrisfában.
Nem voltál benne a keleti szélben,
nem láttalak égre rajzolt arcképben.
Átszűrtem, de nem voltál a homokban,
a folyóba néztem, nem voltál ottan.
Leültem, mélyen magamba roskadtam,
és megláttalak megtört szívfalamban.
Beismertem akkor minden vétkemet,
nyers húsomat horzsoltam, nem térdemet.
Bőrt növesztettél kifakadt sebemre,
és szeretve lettem Uram, szeretve.
“Szeretve” bejegyzéshez 5 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Köszönöm a névnapi köszöntést és a szép szavakat, a figyelmet.
Szép sorok, nagy hitről tesznek tanúbizonyságot. Szeretettel gratulálok: Éva
Drága Marika! Csodálatosan szép versednél szeretettel időztem.
Megkésve kicsit, de nagy szeretettel: Nagyon boldog névnapot kívánok,
erőben, egészségben.
Mária
„Leültem, mélyen magamba roskadtam,
és megláttalak megtört szívfalamban.”
Nagyon szép, bizonyságtevő sorok.
Szeretettel: Rita🍁
Szép
*
Így van ez-ha visszanézünk, látjuk, mikor voltunk szeretve
Üdvözlet
ms