bennem élnek

halkan susognak a fák
a sírok közt néma csend
hallgatnak ódon fejfák
a falevél sem rezzent

egy csokor a kezemben
hozzátok visz az utam
bánattal a szívemben:
mért engedted ezt, Uram?

anyám s apám már elment
gyötör örök nemlétük
vágyom a lehetetlent
s ami kísért… emlékük

Itt élnek, én ők vagyok
kezem, szemem az övék
s míg őriznek angyalok
magam vagyok az emlék

2022. augusztus 21.

“bennem élnek” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Meghatóan szép sorok. Az igazi szülőket a gyermek – légyen bár bármennyi éves is – nem feledi.

    Szeretettel: Rita🍁

Szólj hozzá!