Sokszínű ősz

Sokszínű ősz

Feladat:

írjunk az őszről, 4 soros versike, 12 szótaggal, AABB, vagy ABAB rímmel és lehetőleg szerepeljen versünkben valamilyen szín.

Fehér bárányfelhők búcsúznak a nyártól,
hervadó levelek, lehullnak az ágról.
Ősz vágtatva száguld, szellő paripáján,
teríti a tájra, ködnek sűrű fátylát. /Magdi

Sötét lila szoknyát ölt az ég, ‘s már csepeg,
hamar rám köszön az est, szobámban árnyék,
hallgatom, az esőcsepp ablakon neszez,
lélekben még most is csak tehozzád szállnék. /Éva

Mielőtt lehullna színes lesz a levél,
számtalan szép színben pompázik még szegény.
Gyönyörű a táj, de hajnalban dér csillog,
sötétedéskor csak néhány pár andalog. /Rita

Szeretem az őszt, a sápadt nap sugarát,
őszi eső elveri föld szürke porát.
Kezdődik a tanítás, indul sok diák,
kísérik őket anyukák vagy apukák. /Rita

Tűzpiros rózsáink hervadtan lehullnak,
nyárfán a galambok búsan súgnak-búgnak.
Tujáink levele rozsdabarna színt ölt
fenyőfák tetején sziszegő szél köröz. /Zsuzsa

Sápadtan kókadoz a mezei katáng,
élénk színe megfakul, halványkékre vált.
Jelenti, hogy lassan vége van a nyárnak,
erdők, mezők felett esőfelhők szállnak. /Zsuzsa

Kedves virágunk, a muskátli még virít,
üde színfoltjai házunk ablakának.
Ereszcsatornákon az ősz szele sikít,
heves esőt csapdosva a ház falának. /Zsuzsa

Lám a vadszőlők bordó színben pompáznak,
fát, bokrot, házat vagy kerítést takarnak,
lélegzeted is elállhat olyan szépek,
köszönhetően a szép őszi időnek. /Rita

Kalapot emel az ősz, kertemben matat,
dió koppan a földön, barnul a falomb,
aranyba fakul a délután és a nap
kihűlt árnyéka reszket a szürkült falon. /Éva

Vadludak szárnyalnak az ónszínű égen,
jajkiáltásuk messzire elhallatszik,
nem volt tán’ soha ily’csodás őszünk régen,
lábam alatt a barnult fűszál halkan sír. /Éva

Ősz rabolja a napnak arany sugarát,
Elnémítja madaraknak lágy dallamát.
Hűvös eső kopogtatja az ablakot,
Őszi szellő elfújja, mit a nyár adott. /Marika

Ősszel az erdő igazi éléskamra,
barna gesztenyével teli a fák alja,
gombát lehet találni, vargányát szépet,
piros galócához ne érjen a késed! /Katinkakata

Szorgos mókus érett mogyorót gyűjtöget,
ősz végén, már nyugodtan várja a telet,
vidáman ugrál a csupasz faágakon,
lent őzike szalad a barna avaron. /Katinkakata

A tetszhalott lombtalan fák, télre várnak,
ezüstös ködfátyolban úsznak a házak.
hosszú éjszakákon csak a szél muzsikál,
fáradt a napsugár, alszik az őszi táj. /Magdi