Beteg imája!

Megosztás Nyomtatás 48 megtekintés 2 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

Lassan telnek a napok,
s én egyre csak fáradok.
Mit tegyek hát Istenem?
Miért ilyen nehéz a terhem?
Miért kell ennyit szenvednem?
—Nem vagy egyedül gyermekem!
– szól Isten kedvesen!
Én kísérem lépteidet,
ne engedd el kezeimet!
Vigyázok rád hidd csak el,
Nem adok oly nehéz terhet,
Mit nem bír el lelked!
Nyújtom feléd kezem,
fogd meg és tartsd szorosan.
Nem fáradsz el soha,
a kezeimet fogva!

“Beteg imája!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. “Én kísérem lépteidet,
    ne engedd el kezeimet!”
    Igen, a hit sok mindenre képes. Örülök, hogy olvashattam szép soraidat.
    Szeretettel: Marika

Szólj hozzá!