56. EMLÉKEZETE…
Oda születtem
hol az anyaföldet
lánckerék hasogatta,
hol vérünket
idegen láb taposta,
hol férfiakat és nőket
gyereket, és időset
lőttek halomra.
Ide születtem.
EMLÉKEZZ EZEKRE…
Ide születtem
hol nemzetünket
oly sokszor feszítették
gyalulatlan keresztre.
hol becsapott emberek
szebb jövőt reméltek,
félre vezetettek
Szuezt kerestek,
lelőtt anya kezében
még meleg volt a kenyér
vitte volna haza
az éhes gyereknek.
Ide születtem,
hová magot vetettem,
s a drága föld ismét
új gazokat terem.
egyenes kaszával
nem lehet levágni őket.
türelmetlenkedve
csak várni, csak várni.
Ide születtem
hol kevés a gyermek,
talpukon az utilevél
messzire mennek.
mindezt látják most
a felakasztottak,
rendőrlovakkal
megtaposottak,
Korvin közben elhantoltak.
nem ilyen jövőről álmodtak.
Oda születtem
hol ha a virágot tapossák,
akkor ontja leginkább
bódító illatát.
Sha majd száz év múlva,
megkérdi gyermekünk,
honnan indúltunk,
és mivé lettünk,
büszkén mondhassuk,
ÉL MÉG NEMZETÜNK.
Megjegyzés: október 23
2021.
Szívet cseréljen aki hazát cserél, itthon megtalálni a Kánaánt. vendi
Szép vers, és sajnos milyen igaz sorok. Várni, de meddig? az elvándorlás… Van ismerősöm akinek 4 gyereke 4 különböző országban él… valamit keresnek, amit itthon nem találnak, és sajnos egyre inkább érthető. Szeretettel gratulálok: Éva
Kedves Vendel! Oldalunkon már véleményeztem, megköszöntem
szép emlékező versed. Itt is szeretettel olvastam: Mária