Őszi hangulat

Elszálltak a fecskék, gólyák útra keltek,
elbúcsúztak csendben, üresek a fészkek.
Fákon a levelek, zizegnek lehullnak,
énekesmadarak, lassan elnémulnak,

Csendes lett a határ, már csak a szél suttog,
éjnek sötétjében bagoly néha huhog.
Kelő nap bágyadtan, mosolyog az égen,
látva sok gyümölcsöt, amit a nyár érlelt.

Hamvas pirosalmák, csüngenek az fákon,
körték, mint kis harang, billegnek az ágon.
Kékszilva rotyogva fő már lekvárnak,
mit a kamrában az üvegek várnak.

Megérett a szőlő, vígan szüretelnek,
csordul a hegy leve, a hordók megtelnek.
Sült gesztenye illat, száll a levegőben,
ízletes csemege, mindig őszidőben.

Mogyoró, dióval, süteménybe jó lesz,
ha mókusok, pelék, nem hordják el télre.
A vadrózsa bokron bogyók pirosodnak,
őszi vetés fölött a varjak kárognak.

Nyári szirmok hulltak, krizantémok nyílnak,
temetőben kertben, csábítóan hívnak.
Dér lepi a fákat, már kopáran állnak,
sűrű ködfátyolban, csak a télre várnak.