Békevágy

Piros felhő van az égen,
vérből és könnyből született.
Háború dúl lenn a földön,
az anya fiút temetett.

Gyermekének sírja mellett,
imádkozott Istenéhez,
most már bizony legyen Ő az,
aki békét kezdeményez!

Harangzúgás közepette
Békegalamb szállt az égre,
ne legyen már piros felhő,
háborúnak legyen vége.

Szeretném azt én is most már,
azért fogtam meg a tollam,
ennél többet nem tehetek,
csak ennyi áll a módomban.

Ha minden ember akarná,
akkor lenne vége néki,
acsarkodás helyett kéne
egymást mellett szépen élni!

“Békevágy” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Én is hasonlóan gondolkodom. Szeretettel gratulálok a vershez! Éva

  2. Így igaz kedves Márton, “ha minden ember akarná”
    De sajnos nem mindenki.

    Üdv: Mária

  3. “acsarkodás helyett kéne
    egymást mellett szépen élni!”

    Egyetértéssel olvastam soraid.

    Szeretettel: Rita🍁

Szólj hozzá!