Forgács Enikő Rita – Művirágok

Mű virágok, mű életek,
mű körülöttem minden,
ha körbe nézek szenvedek.

Mű igazság, mű álarc,
mű virág, mű szeretet.
Csukott szemekkel nem élek,
de nem szenvedek.

Mű virágok, mű életek,
mű szívek, mű emberek,
mű szerelmek, mű lakatok.

Lezárt szemetek ki ne nyissátok.
Aludtam, fogvatartottak, elárultak,
elhagytak, becsaptak, mindent
elkövettek ellenem.

Mű virágok, mű életek,
mű hit, mű remény,
mű szabadság, mű álom.

Mű ábránd csupán a boldogságom.
Csukott szemmel szebb a világ,
mint mikor ébren álmodom, hogy látom.
Mű volt minden, el kell engednem boldogságom.

Mű virágok, mű életek,
mű szerelmek, mű szabadság,
mű eljátszott boldogságok.

Mű család, mű viaszvászon,
benne viaszbabák a rokonságom.
Mű barátok, mű szülők, mű testvérek,
csupán csak hazug álom az élet.

Mind becsaptak, mind átvert, mind hazudott,
csupán műmajomkodás volt a szeretetük,
ami burokban álomban ringatott.

2022.11.25.

“Forgács Enikő Rita – Művirágok” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Drága Eni! Túl belebonyolódtál a műmondandódba , jó a téma, sajnos, igaz és aktuális,
    de világrend csak akkor lesz, ha eltűnnek az álszentek.
    Szeretettel: Gugi

  2. Kedves Tóth Lászlóné Rita!

    Köszönöm a hozzászólásodat, de ez egy vers és megkérlek, hogy ne hozdd összefüggésbe az életemmel, amiről semmit sem tudsz.
    Vannak barátaim és van szerető családom és volt ez a pillanatom, amikor ez a vers megszületett. Szerintem nagyszerű alkotás és sok-sok ember magáénak érezheti, amikor olvassa. Ebben a zavaros világban mindenki annyit lát bele, amennyit akar, mert a vers is egy ugyanolyan egyénileg szubjektív alkotás, mint bármelyik festmény vagy kép.
    Köszönöm, hogy elolvastad. 🙂
    Szép napot!
    Üdv.: Enikő

Szólj hozzá!