Régi idők Karácsonya
Volt valaha réges-rég sok-sok szép Karácsony,
Amikor még csak alma és dió volt a fákon
Melynek ágain igazi gyertyák ültek,
Apró pici lángjuk reményt adott sok-sok embernek.
A családok Szentestén összejöttek,
s a karácsonyfát körbeállva
‘mennyből az angyalt’-t énekeltek.
Később már házilag készített szaloncukor is került a fára
Melyet a család gyermekei örömmel öltöztettek ünneplő ruhába
Ma sincs ez másként,
az emberek Karácsonyt ma is ünnepelnek
Ám a fákra már bolti cukrok kerülnek
S ének helyett a tévé elé ülnek
Vajon vannak-e még olyan Karácsonyok,
mint régen, nagyszüleink idejében?
Mikor a Kisdednek szalmát terítettek,
s az éjféli misére csendben elsiettek.
Így születhetett meg sok ember szívében
az igazi karácsony,
még akkor is, ha nagy szegénység volt akkoriban a világon.
Bizony, karácsony ünnepének a szívünkben kell megszületnie, nem a külsőségekben. A szegény emberek jobban értékelték az ünnepeket.
Szeretettel: Rita🍁