Egyik éjjel volt egy megrázó álmom
Melyben, mint mindenki, cipeltem hátizsákom
Benne, mit vétkeztem valaha a szeretet ellen
Most súlyként nyomaszt vállon és mellen
Egy nap mondta egy vén, könnyítsek terhemen
Bocsássak meg annak, ki ellenem vétkezett
S ha tudom azt szeretni, ki leginkább utál
Alig lesz nádszál, mi holtamkor rajtam eljár
Bedől a rendszer, mit ember büszkén alkotott
Nem tartja semmi, bűne alatt összerogy
Hiányzik belőle az Isten, az alapvető szeretet
Jajvékolva porrá vész hamis lét és eredet
De az ÚR kiemeli öveit három órával előtte
Ismeri báranyait, kiket gyermekeinek jelölte
Új Föld és új ég vár azokra, ahogy ígérte
Kik Őt imádva éltek, azokat mindvégig kísérte
Köztük leszel-e te is, leszületett lélek
Vagy zuhansz a többséggel, ettől félek
Ébresztő van, kel fel a nap és üt az óra
Csak igen és nem marad virradóra
2022. dec. 28. 01:18 órakor