Téli apevák

Téli apevák


pihe
szálldosva
csendesen hullt,
tájat betakart.

Tél
szele
száguldva,
fákat törve
vadul vágtatott.

Fák
ágán
hidegben
dér csillogott,
köd ha ráborult.

Köd
sűrű
fátylával
körbeölelt,
zúzmarát lehelt.

Szél
libbent
ablakon
zord éjszakán,
kopogott a tél.

Hold
oson
égbolton,
fény nem csillan
ezüstös havon.

Nap
égről
letekint,
búsan kérdi.
Hova tűnt a tél?

“Téli apevák” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Editke!

    Sok szeretettel köszönöm figyelmedet és elismerő szavaidat.
    Magdi

  2. Kedves Magdika! Nagyszerű vers sorozat! Szeretettel Edit

  3. Kedves Zsuzsa!

    Köszönöm látogatásodat és kedves szavaidat.
    Sok szeretettel.
    Magdi

  4. Drága Margitka!

    Már csak néha láthatunk pár hópelyhet szálldosni.
    Szeretettel köszönöm figyelmedet és kedves szavaidat.
    Magdi

  5. Szép apeva csokrodhoz szeretettel gratulálok!

    Zsuzsa

  6. Drága Magdika!

    Nagyon szép apeva csokor!
    Nekem kimondottan hiányzik a havas táj szépsége.
    Szeretettel gratulálok!
    Margit

  7. SZÉP téli apeváidból szerettem volna kiemelni, de mindegyik
    kedvencem lett. Nagyon kifejezők.
    Gratulálok:

    Mária

Szólj hozzá!