Lapozz bele fakuló lapjaimba,
Olvasd ki titkos, kopott könyvem,
Melyben meg van írva boldog és fájó életem.
Most eléd tárom, olvashatsz belőlem:
Bűbájos álmokat, bölcs gondolatokat,
Viruló kacajokat, ordító csendet,
Szivárványt mélykék felhők felett.
Rejtett tintával te is írtál lapjaimra:
Színes káprázatot a halvány holdfény alatt,
Őszinte, nagy reményeket a csillagok felett,
Sajduló fájdalmat a fekete éj alatt.
Számtalan fő vet tintát életünk lapjaira,
Kevés csoda maradt, amit őrzök,
Amit te írtál, az sírig tartó, örök.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet és kedves szavakat! 😊
Nagyon SZÉP vers, amit szép gondolatokkal zársz.
Szeretettel gratulálok: Mária
Kedves Betti! Örülök, hogy rám találtál és én meg rád! 🙂 Nagyon szép verset hoztál, köszönöm szépen, hogy olvashattam! Szeretettel Edit