Vargánya

Vargánya!

Vágyod már az erdő békéjét, nyugalmát?
Gyere járd a bükkös, s tölgyes savanyú talaját.
Lélegezd be a fák, a bokrok, az avar s vadak illatát.
Hallod? Hallgasd csak, élvezd a madarak kellemes hangzavarát.
Cinege, pinty, fakopács, örvös galamb s csuszka.
Most épp téged üdvözöl, nótáját neked húzza.
Vigyázz légy óvatos, figyelj, lábad hova teszed
Húú mennyi! Hányféle gomba. Azért ne menjen el az eszed.
Jól van látom már szednéd, ám lesz bőven mi itt marad.
Nézd! Mi barna kalap, vastag a tönkje, csodás vargánya, na azzal rakd meg kosarad.
Ennyi úrigomba! Jaj mi izgalom, még rám is átragad.
Látod! Ha nem figyelsz, a pókháló arcodra tapad.
Letörölted? Szedjük, de ne kapkodj. Szépen bánj vele.
Gombák királyát szeded, ezt jól vésd az eszedbe.
Na, eljöttünk szépen! Ímhol a völgy ölében, szalad a patak.
Mily gyönyörű, ahogy vizes kövein megcsillannak, a lombokat áttörő napsugarak.
Gyerünk kortyoljunk egyet, igyuk hegyek könnyét.
Nyeljük is tikkadva, az erdő elixírjét.
Aztán köszönjünk és menjünk, ne háborgassuk tovább.
Jövünk még, igérem! S bejárjuk, Isten Arborétumát!

Felföldi Lajos
2020 Április 25